1849. október 6. A tizenhárom aradi vértanú
Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Megemlékezés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk
1848. október 13. Rózsa Sándor (1813-1878) magyar betyár csatlakozott a szabadságharchoz.
1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták.
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa_S%C3%A1ndor
érdekes hír: http://kuruc.info/r/6/60382/
1552. október 18. A legendássá vált egri ostrom 1552. szeptember 11-től október 18-ig zajlott le.
Az évi török hadjárat katasztrofális eredménnyel végződött. Sajnos, a pasák joggal jelenthették Sztambulba, hogy a szultán birodalmának határait sikerült kiterjeszteniük, azonban a török sikert nagymértékben enyhítette már a kortársak és az utókor számára is az egri vitézek hősies helytállása. Gárdonyi metaforikus szóhasználatával az „egri csillagok” bebizonyították, hogy szerencsés körülmények között, a végsőkig történő elszántsággal és kitartással magának a szultáni főseregnek is ellent lehet állni. Mivel erre – a nándorfehérvári diadal óta – az ország területén zajló küzdelmekben még nem volt példa, az egri győzelemnek felmérhetetlen pszichikai hatása volt. A magyar nemzet mai krízishelyzetében, a jelenkori nemzedékeknek is erőt, példát és morális tartást adhatnak Dobó István, Bornemissza Gergely, Mekcsei István, Zoltay István és hős bajtársaik. ÖRÖK DICSŐSÉG HAZÁNK HŐS VÉDŐINEK!
forrás: http://kuruc.info/r/9/102760/#ixzz29UaMOmwPBővebben
1956. október 23. 1956-os forradalom
Megemlékezés: 2007 © Budapest Főváros Levéltára - Csiffáry 56 képekben © All Rights Reserved forrás: http://bfl.archivportal.hu/virtualis_kiallitasok/56/56.html
http://mek.oszk.hu/kiallitas/1956/index.htm
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Tzaw7Prf08g
1989. október 23-án a déli harangszó után a Magyar Köztársaság megbízott elnöke, Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot a Parlament erkélyén. A Kossuth téren több százezer ember gyűlt össze a III. magyar demokratikus köztársaság kikiáltásakor. Az I. magyar köztársaság kikiáltására 1918. november 11-én került sor, a második pedig 1946. január 31-én került elfogadásra.
2006. október 23. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a megemlékező több tízezres, békés tömegbe gumilövedékkel lövetett a hatalom. 14 embernek szemsérülést, sok száz embernek súlyos sérülést okoztak.
1784. október 31. Román parasztlázadás, melynek során nemcsak nemeseket, hanem magyarokat is lemészároltak
A kincstári uradalomhoz tartozó Mesztákon, Zaránd vármegyében 1784. október 31-én Gheorghe Crisan gyűlésbe hívta a Fehér-Körös vidékének lakóit. Az itt összegyűlt 600-700 paraszt elhatározta, hogy Gyulafehérvárra megy, fegyvert kér, és belép a határőrségbe. A gyűlés hírére Zaránd vármegye alispánja, Hollaky István parancsából küldöttség érkezett a helyszínre, és Kurety (Curechiu) mellett megpróbálták feloszlatni a tömeget. A feldühödött mócok azonban nemcsak megtagadták az engedelmességet, hanem agyonverték a feladatukat teljesítő Gáll Mihály és Naláczi Farkas zarándi szolgabírákat. Ezzel tört ki a parasztlázadás.
A felkelőket Horea (Vasile Nicula), Ion Closca és Gheorghe Crisan vezette. A parasztfelkelésben 20-30 ezer főnyi, többségében kincstári jobbágy és közéjük vegyült nagyszámú betyár, valamint 150 főre tehető katonaszökevény vett részt.
A lázadás nemcsak a nemesek, hanem az összes magyar ellen irányult. A lázadást az osztrákok december 11-én leverték.
http://kuruc.info/r/9/60023/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése