Május 1. A munka ünnepe
A munka ünnepe (eredetileg, és a volt szocialista országokon kívül mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.
2004. május 1. Magyarország EU csatlakozása
Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává.
1795. május 20. Magyar jakobinusok kivégzése
A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, Martinovics Ignác vezetése alatt zajló szervezkedés rövid életűnek bizonyult, pár hónapos fennállását követően közel félszáz tagját letartóztatták, s hét vezetőjüket 1795 kora nyarán Budán kivégezték. A Buda melletti Generális-kaszálón (a mai Vérmezőn) került sor a mozgalom vezetői, Martinovics, Sigray, Hajnóczy, Szentmarjay és Laczkovics kivégzésére. Két társukon, Őz Pálon és Szolártsik Sándoron ugyanott, de pár nappal később, június 3-án hajtották végre a halálos ítéletet. A várfogságot elszenvedő bebörtönzött jakobinusok között volt Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László és Verseghy Ferenc is.
A jakobinusok elnevezést nem maguk választották, kortársaik használták a mozgalom tagjainak gúnyos megjelölésére.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_jakobinus_mozgalom
Magyar jakobinusok sírja Budapesten. Kerepesi temető: 11/1-sziget.
Május utolsó vasárnapja A Hősök Napja
A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, egészen napjainkig megvédték az országot a külső ellenségtől. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza.1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani értük, aztán 1989 májusában ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. (A videóban tévesen szerepel a dátum.)
forrás: http://szebbjovo.hu/node/3139 , http://kuruc.info/r/8/79801/
A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, egészen napjainkig megvédték az országot a külső ellenségtől. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza.1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani értük, aztán 1989 májusában ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. (A videóban tévesen szerepel a dátum.)
forrás: http://szebbjovo.hu/node/3139 , http://kuruc.info/r/8/79801/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése